1663-ban, a háromtugatos, azaz három lófarkas vezír, Iszmáil pasa a kormányzó. Róla azt lehet tudni, hogy 880 ezer akcse jövedelme van és a dsebellikkel együtt négyezer katonát kell élelmeznie. Évenként 300 kisze vagyont is szerez bírságpénzekkel és ingyenajándékokkal.

A budai elájetben (vagy vilajet = egy-egy pasa vezetése alatt álló török tartomány) 287 ziámetbirtokos és 139 tímárbirtokos van.

A budai vilajet szandzsákjai: Buda, Szerém, Szerndrő, Szekszárd, Simontornya, Székesfehérvár, Esztergom.

Giovanandrea Gromo - magyarosított nevén Gromo János András - a XVI. századi Európa jó ismerője volt. Életéről keveset tudunk. Annyi azonban bizonyos, hogy katona, tapasztalt utazó és egyben Velence és a pápai állam kémeként járt a világban. 1564–1567-ben János Zsigmond - Szapolyai János fia és örököse – meghívta az udvarába, ahol reneszánsz szokás szerint szokás volt itáliai zsoldosokat alkalmazni. Így lett Erdélyben testőrezredes és testőrparancsnoka.  Cosimo de Medici-nek Siena és Firenze hercegének „Compendio di tutto il Regno posseduto dal re Giovaimi Transilvano et di tutte le cose notabili d'esso Regno” címmel leírta saját tapasztalatait. Az írással az volt a célja, hogy megoldást találjon arra a problémára, amit az oszmán csapás jelentett Európa és a kereszténység ellen. A Kárpátok ölelésében lévő Erdély földrajzi viszonyairól, vallási körülményeiről és a kor hadászati, katonai állapotáról írt.

A Rákóczi-szabadságharc előzményei és okai közé sorolható, hogy a török és osztrák nyomás egyre jobban nehezedett a társadalomra. Közvetlen hadizsákmányoknak, forspontnak, rekvirálásnak, illetve háromnapos szabadrablásnak voltak kitéve a magyarok az adó- és vámemelések, illetve az illetékek bevezetése mellett. Ha ez nem lett volna elég, rengeteg magyar származású végvári katonát kirúgtak csupán a származásuk miatt, illetve a várainkat lerombolták. Felállításra került az Újszerzeményi bizottság, melyen keresztül a volt birtokosok jogosultságukat és hűségüket igazolva visszakaphatták földjeiket.

Legtöbben mikor meghallják a John Smith nevet, a Pokahontasz történetére asszociálnak. A valódi történet közel sem olyan vidám és idilli, mint a mesében, így nézzük meg a tényeket. 1580. január 9-én, az angliai Linconshire-ben született John Smith. Fiatalon megszökik gazdájától - akihez apja szegődtette be inasnak – és zsoldosnak áll és úgy harcolt előbb IV. Henrik francia király, majd a hollandok oldalán. Élete során többek között kalandornak, utazónak, gyarmatalapítónak, történetírónak, illetve közönséges csalónak is leírták.

Magyarországi és Erdélyi élményeiről és tapasztalatairól az 1630-ban kiadott művének (The true travels, adventures and observations of captaine John Smith) első fejezetében ír. Kalandjai regényesek, nem lehet tudni, hogy mennyi benne az igazság. A legtöbb általa említett földrajzi név torzított, illetve beszámolójában folyton fiktív elemekbe ütközünk, olyanokkal találkozhatunk, amik nem egyeznek az ismert történelmi tényekkel.

I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona milánói hercegnő házasságából egy fiú- és négy leánygyermek született. Elsőszülött lányuk Jagelló Izabella (Krakkó, 1519. január 18.- Gyulafehérvár, 1559. szeptember 15.), aki 1539 januárjában igent mondott a Krakkóba látogató magyar követeknek, hogy legyen Szapolyai János felesége. A fiatal – ekkor még 20 éves lány – elígérkezett a 30 évvel idősebb, ekkor már 52 éve Szapolyainak.

Történelmi háttér

1538 februárjában két uralkodó, Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János megkötötte a váradi békét. Mindketten a Magyar Királyság uralkodójának tartották magukat. A megegyezés értelmében az ország egyesülni fog Ferdinánd uralma alatt. A megállapodás arra is kitért, ha időközben Szapolyai Jánosnak örököse születne. Az esetlegesen megszülető fiút egy német hercegséggel kárpótolta volna Ferdinánd. Ám Szapolyai nem volt nős ekkoriban, így az ötlet nagyon vadnak tűnt, ám többen is szorgalmazták a házasságkötést.

Szapolyai mindig tartott a házasodástól. Udvari emberei 1537 novembere óta megpróbáltak feleséget szerezni számára, egy év alatt pedig sikerült is megtörniük az uralkodó ellenállását. Jan Tarnówski, Zsigmond egyik befolyásos embere és Fráter György, János első számú tanácsadója bátorították urukat. Mivel Szapolyai húga I. Zsigmond lengyel király első felesége volt, így a lengyel kapcsolat kézenfekvőnek tűnt.

Előzmények:

Európában francia-Habsburg konfliktus állandósult. A Habsburgoké volt Spanyolország, Németalföld, Itália déli részei, az osztrák örökös tartományok kicsivel később a cseh és a magyar korona is. V Károly német-római császár teljhatalmú uralkodóként őrizte birodalmát. I. Ferenc francia király minden erejével küzdött az őt körbekerítő Habsburgok ellen. Így a török Portában szövetségest vélt felfedezni. 1525-ben a paviai csatában I. Ferenc is fogságba került, tudta, hogy a bajból a török kapcsolat fogja kihúzni. Nem barátot, sem segítőt, hanem szövetségest látott a törökökben. Ezalatt az Oszmán Birodalom is terjeszkedőben volt. I. Szulejmán szultán 1520 szeptemberében örökölte meg apja trónját. Míg Szelim Keleten a perzsák ellen folytatandó hódítást tekintette kiemelten fontos célnak, addig fia rájött, hogy számára Keleten már nincs több lehetőség, így inkább Európa felé fordult. Célja Európa bekebelezése, meghódoltatása volt. A két birodalom közötti ütközőzóna Magyarország területén volt.