Legtöbben mikor meghallják a John Smith nevet, a Pokahontasz történetére asszociálnak. A valódi történet közel sem olyan vidám és idilli, mint a mesében, így nézzük meg a tényeket. 1580. január 9-én, az angliai Linconshire-ben született John Smith. Fiatalon megszökik gazdájától - akihez apja szegődtette be inasnak – és zsoldosnak áll és úgy harcolt előbb IV. Henrik francia király, majd a hollandok oldalán. Élete során többek között kalandornak, utazónak, gyarmatalapítónak, történetírónak, illetve közönséges csalónak is leírták.

Magyarországi és Erdélyi élményeiről és tapasztalatairól az 1630-ban kiadott művének (The true travels, adventures and observations of captaine John Smith) első fejezetében ír. Kalandjai regényesek, nem lehet tudni, hogy mennyi benne az igazság. A legtöbb általa említett földrajzi név torzított, illetve beszámolójában folyton fiktív elemekbe ütközünk, olyanokkal találkozhatunk, amik nem egyeznek az ismert történelmi tényekkel.

1601-ben zsoldosként csatlakozott a török ellen Magyarországon harcoló császári csapatokhoz, részt vett Lendva és Székesfehérvár ostromában. Kanizsa elvesztése után a törökök 20.000 emberrel ostromolták Lendva várát. Ekkor Smith annyit kért, hogy Smith annyit kért, hogy vezessék valahova, ahonnan egy fáklya lángja jól látható a városból. Smith három, egymástól egyenlő távolságra levő fáklyát állított, mely azt jelentette, hogy „Csütörtök éjjel kelet felől támadok, a riadóra ön is törjön ki”. A kormányzó megértette a jeladást. Kisell báró nem bízott a tervben, csak 10.000 embere volt, de egy cselnek hála betört a törökök szállására, azok pedig zavarodottan szaladgáltak össze-vissza. Kis idő múlva Herbertsdorf is összegabalyodott a törökkel. Az ellenség 1/3-a odaveszett, a többiek jó része megfulladt vagy elmenekült. A törökök felhagytak az ostrommal és visszamentek Kanizsára.

1601 szeptemberében Mercoeur herceg 30.000 főt számláló seregével a bevehetetlennek tartott Székesfehérvárt ostromolta. A császár kiállított 3 hadsereget: Mátyás főherceg (a császár fivére) és annak hadvezére Mercoeur herceg vezette Alsó- Magyarország megvédésére; Ferdinand Stiria főhercege és hadvezére Mantua hercege Kanizsa visszavételére; Gonzaga, Felső-Magyarország helytartója Georgio Bastával Erdély végleges meghódítására. John Smith elhatározta, hogy kipróbálja a „tüzes sárkányt”. Ez a következőkből állt: 40-50 hasas agyagedény 1-1 maréknyi puskaporral töltve, terpentin, kén és szurok keverékével bevonva. Ebbe négy részbe vágott muskétatöltetek, hogy csak a közepe tartsa őket egybe. Ezekre egy erős flastrom, a tetejébe egy vastag gyutacs lenolajjal, kámforral és kénporral átitatva.

A várat bevették: előbb ágyúkkal összelőtték, majd megrohamozták. Foglyul ejtették Assan basát, majd parancsba adták, hogy javítsák ki a rommá lett várat. Meghalt a budai basa, 4-5 szandzsákbég, illetve több más jeles vezér. 200 foglyot ejtettek és 9 ágyú veszett oda. Hamarosan újabb török sereg bukkant fel. 9-10 napig időztek, mire több utánpótlás érkezett.

1602-ben Erdélybe vezényelték Basta megsegítésére, ahol átállt Báthory Zsigmond seregébe és harcolt a török ellen. Állítása szerint a vöröstoronyi ütközetben megsebesült és tatár fogságba esett. A fogságból megszökött és felkereste csehországi száműzetésében Báthory Zsigmondot, aki Erdélyben nemesi rangra emelte és menlevelet váltott ki számára. Mercoeur herceg megtudta, hogy Ferdinánd főherceg ostromolja Kanizsát. Három részre osztotta seregét: Russworm gróf 7.000 emberrel Kanizsára megy; Meldrich úr 6.000 emberrel Georgio Basta megsegítésére megy Erdélybe, a többi embert a herceg magával vitte Esztergom és Komárom várába.

Egy ostrom folyamán Turbashaw kihívta Smith-t párbajra, addig leállt az ostrom. Smith átdöfte a török fejét, majd lecsatolta ellenfele sisakját, levágta fejét, a törökök pedig elvitték a testét. Smith a fejet Mózes fővezérnek ajánlotta. Grualgó, barátja halála után kihívta Smith-t, hogy visszanyerje barátja fejét. A bajvívást másnapra tűzték ki. Grualgó pisztollyal Smith-t a vértezetén találta el, aki viszont Grualgó bal karját. Grualgó így nem tudta irányítani lovát, ami ledobta magáról. Smith kihívta Bonny Mulgro-t i, akivel harci bárddal csaptak össze. A Smith bárdja odaveszett, a török így biztos volt győzelmében. Smith nyert végül, ennek eredményeként Meldrich helyettesévé léptette elő ezredében Smith-t. Sikeresen bevették a várat.

John Smith kapitány később, 1605-ben tér vissza Angliába. 1606-ban részt vett Virginia gyarmatosításában, erről jelent meg 2 évvel később könyve. 1614-ben expedícióra indul az újvilágba és elkészíti New England első hiteles térképét.

Felhasznált irodalom:

John Smith: John Smith kapitány utazásai és cselekedetei 1580-1631. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1980.